Az utóbbi 27 év legfontosabb népszavazására készül Macedónia

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

1991. szeptember 8-án a macedónok 75,8 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelynek a tétje az ország függetlenedése volt. A voksolók 95,5 százaléka mondta azt, hogy szeretné, ha Macedónia függetlenné válna Jugoszláviától. Novemberig a parlament is döntött a függetlenségről, és az új alkotmány is megszületett. A nemzetközi közösség azonban voltaképpen 1993-ig nem ismerte el független államként Macedóniát, Görögország ugyanis azonnal tiltakozni kezdett a névhasználat miatt. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Az ENSZ Közgyűlése végül 1993-ban felvette tagjai közé Macedóniát, az ország nevét azonban csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként lehetett használni.

A görög tiltakozás egészen idén júniusig tartott, a macedón és a görög miniszterelnök ugyanis akkor kötött megállapodást Macedónia nevének megváltoztatásáról, és abban állapodtak meg, hogy az év végéig a délszláv ország nevét Észak-Macedóniára változtatják. A megállapodás szerint az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság nevet.

A macedón-görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség. Amennyiben az alkotmánymódosítás sikerül, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát. Zoran Zaev balközép miniszterelnököt az utóbbi hetekben több európai politikus is támogatásáról biztosította, és a NATO-főtitkár is Szkopjéba látogatott, hogy voksolásra buzdítsa a macedónokat. A vezető politikusok támogatásából látszik, hogy az Európai Unió országai már nagyon szeretnék, hogy a majdnem három évtizede tartó vita lezáruljon, és eggyel kevesebb, konfliktusra okot adó ügy legyen a térségben. Egyebek mellett ezért is nevezte Angela Merkel német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is történelmi lehetőségnek a referendumot.

A vitás kérdések végére azonban várhatóan akkor sem kerül pont, ha a szeptember 30-i népszavazás érvényes lesz, a görög és a macedón ellenzék ugyanis tiltakozik a névváltoztatás ellen. A macedón jobboldal - és az azzal szimpatizáló államfő - ugyanis úgy véli, hogy alkotmányellenes az ország nevének megváltoztatása, mert azzal elveszik a macedón identitás. 

A macedón kormánynak viszont nincs B terve arra az esetre, ha nem sikerülne a népszavazás. Mivel nem ügydöntő referendumról van szó, voltaképpen a voksolás kimenetele nem is számít, ám az eredmény tükrözni fogja a balközép kormány támogatottságát. Ha ugyanis a nemek kerülnek többségbe, vagy nem lesz legalább ötven százalékos a részvétel, akkor az azt jelenti, hogy Zoran Zaev és kabinetje elveszítette a macedónok támogatását. A névváltoztatást mindezek ellenére véghez tudja vinni Zaev, ám azzal szembe kerülne az állampolgárokkal, és a két év múlva esedékes parlamenti választásokat biztosan elveszítené. 

A közvélemény-kutatások szerint azonban nem kell erre számítani, a legutóbbi felmérések szerint a szavazók jelentős többsége igennel fog válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.